Me and Mr. Cullen

Nem felejtettem el a blogot, megvagyok még én is, távolmaradásom oka, hogy annyira lefoglalnak egyéb dolgok, hogy keveset olvasok, így nincs miről beszámolni. Jó dolgok történnek velem, most benne vagyok valami nagyban, ami nekem, mint egyénnek hatalmas horderejű. Mint ilyen, elég sok kitartást igényel, amibe néha becsúsznak hullámvölgyek.
Két hete pont volt egy ilyen qva nagy mélypontom, alig vártam hogy hazaérjek, bőgjek egyet. Éreztem, hogy rajtam csak egy tea és a Twilight első mozi segíthet plédbe vackolva a sarkokban. Igen, ez van, szeretem ezt a filmet, nem gondoltátok volna rólam ugye? Ráadásul nem csak a filmeket szeretem, de a könyvek is a kedvenceim. Nah, ha most kijött a szemetek mint a csigának, félrenyeltétek a brióst, az rendben van. Belátom, hogy ez egy több mint gyanús fordulat velem kapcsolatban, a végén még az is kiderülhet rólam, hogy tele van a polcom Románákkal...

R. A. Salvatore - Sötételf trilógia

Gyöngyszem 1.

Körülbelül 4-5 évvel ezelőtt egy családi ebéden szenvedtem, aminek egyetlen pozitív eleme az volt, amikor az emberem bátyjával - aki nagy hard core fantasy guru - könyvekről dumáltunk. Tudjátok hogy van ez, ajánlgattunk egymásnak, titokban egymásra licitáltunk, ki miből mennyit olvasott. Egyszer csak felmerült Drizzt Do'Urden neve, én pedig csak zavartan lestem a második szelet tortával a kezemben, hogy miről is van szó. Gy erre felkiáltott : "Te nem olvastad a Sötételf Trilóóógiááát?????" - kb. olyan hangsúllyal mondta ezt mintha bevallottam volna hogy édes bolyhos kiscicákat fojtogatok vízbe szabadidőmben. Erre még aznap este megjelent a 3 könyvvel és a kezembe nyomta. Hát így kezdődött a mi barátságunk Drizzt-tel...

Gyöngyszemek - Intro

A blog és én mostanában leszünk három hónaposak. Az első fellángoláson már túl vagyunk, még mindig érezzük, hogy kellünk egymásnak, sőt! Eddig az élet a mi utcánkban úgy nézett ki, hogy az aktuális olvasmányaimról írtam szösszeneteket, vélemény, antiajánlót...stb. Aztán hiányérzetem támadt. Mert szeretném, ha az Olvastár hűen tükrözné a könyves ízlésemet, és jelenleg ez nincs így. A kapcsolatom az olvasással jóval régebbi keletű mint a bloggal, így óhatatlanul sok könyv volt nagy hatással rám, de itt se híre se hamva ezeknek. So sad. Így változtatni fogok, elindítok egy rovatot, amiben olyan könyvek fognak szerepelni, amelyek valamiért mély benyomást gyakoroltak rám a múltban, esetleg formálták a személyiségemet, vagy csak egyszerűen a égbe akarom kiáltani, hogy mekkora istenkirály alkotásról is van szó.