Pár héttel ezelőtt durván kezdődött a napom. Eleve elaludtam, 6:00 helyett 6:20-kor keltem, sietnem kellett. Persze a kapkodás hibákat szül, olyan amatőröket is, mint szembebökni magam egy ártatlannak tűnő de annál vérmesebb szempillaspirállal, aminek romjait háromszor annyi idő letakarítani a képemről, mint amúgy normál esetben felkelni. Miután éppen csak túléltem a reggeli piperézős kivakarodást, kapkodva öltözni kezdtem, ilyenkor aztán hót ziher, hogy se összetartozó pár zoknit nem találok, vagy ha mégis, az tuti lyukas!Ritkán tapasztalt nehézségek árán sikerült összekészülnöm, az ember már az ajtóban toporog, és sürget, hogy induljunk már el végre. 7:15-re beérek a melóhelyre, ahol azonnal konstratálom, hogy sikerült a mobilomat otthon felejteni. Sebaj, majd keresnek e-mailen, vagy a kollégákon keresztül, ezzel a lendülettel elmentem beszerezni az első jól megérdemelt kávémat, majd mint aki jól végezte a dolgát beültem a helyemre, amikor is észleltem,hogy nem csak a sminkem szar, a zoknim felemás, nincs mobilom, de a síípszó (copyright Gretty) laptopomat is otthon felejtettem, ami nélkül akár be sem mentem volna dolgozni mert minek....
Balszerencsés reggel? Igen, rá lehet mondani...










