Baglyot faragtam a tökömbe!

PuPillának villog:)))

Abszolút nem könyves bejegyzés következik, csak meg akarom mutatni/el akarom mesélni, hogy sikerült életem első tökfaragása.

Amúgy tököt szerezni Október 30-án nem olyan egyszerű, még akkor sem, ha a gyanútlanul láma vásárló szerint minden tele van nagy sárga tökökkel...Végül megküzdöttem a piacon az utolsó darabért, átvetődtem 3 nyugdíjas nénin (rendkívül vérszomjas fajta), és tökbedobással nyertem.

Megvolt a lényeg, ami ugye kevés a sikerhez, mert én nem elégszem meg egy random kivágott vigyorgó fejjel, nem szokásom szarral gurigázni, így szereztem netről egy sablont, amit akkor nem ítéltem se bonyolultnak, se macerásnak. Akkor már csak valami célszerszám kellett, nem hiába Zad a szakember, remek tökfaragó lándzsát csinált nekem 5 perc alatt dekopir fűrészlapból. A picike sűrű fogazású lapot egy nagy tiplibe befogta, kiékelte, és mint egy jó MacGyver, szorosan körbetekerte szikszalaggal, és tadáááááám, kész is a tökéletes eszköz.

Az amcsik azt hajtogatják, hogy a tökfaragás legmókásabb része a belezés, próbáltam ezt sulykolni unokahúgomba is, aki a kis segédem volt, de nem volt őszinte a mosoly az arcán, amikor mondtam neki, hogy puszta kézzel romboljon bele :D Nyááá, ezek a mai gyerekek! Én azért lelkesen nekiestem...
Megjegyzés magamnak jövőre: ne kapard a tök belét körömmel, mert kivérezteti a körömágyad!