Gyakran megesik velem, hogy a kádban ülve megszállják az agyamat a gondolatok. Nem vagyok egy filozofálgatós, túlbonyolítós fajta, de a relax környezet még engem is sokszor megihlet. Olybá tűnhet, hogy rögtön mentegetőzésbe fogok a gondolkodás miatt, mintha valami súlyosan fertőző népbetegség lenne, pedig nem (nem mentegetőzöm, és nem is sújtja a nagy többséget ez a kórság).
Tegnap elég sokat lógtam a molyon a plágium ügy miatt - nem is ez a lényeg- de ennek hatására valahogy felötlött bennem, hogy mennyiben vagyunk mások mi, olvasó népek, mint a többi mezei halandó.
Ez egy külön életforma szerintem. Nem csak arról van szó hogy néha kiolvassuk a betűket egy könyvből, hanem valamennyire a hobbink köré alakítjuk az életünket, pont mint egy sportoló, vegetáriánus vagy oroszlán idomár, csak ez nem olyan trendi.
Minden olvasó embernek - ha úgy tetszik olvastárnak - van egy közös tulajdonsága: szeretünk egyedül lenni. E g y e d ü l. Ez a nagy különbség, gondoljatok csak bele. Hányszor volt hogy preferáltatok egy könyves estét bulizás helyett?Hányszor finnyogtatok a családi összeröffenések miatt, amikor volt még 200 izgalmas oldal a regényből? Velem nem egyszer megesett. Ez az a dolog, amiért a külvilág kissé ferde szemmel néz ránk, mert hogy lehet jobb csendben kushadni a sarokban, mint bármi más társas tevékenység?
Nyilván jogosan felmerülne még, mint szignifikáns különbség, a magasabb fokú műveltség, kifinomultság. Ez inkább csak egy szintig igaz, mert gyanítom akármit olvasunk, fejlődik a szókincsünk, megtanulunk fogalmazni, normálisan meg tudunk írni egy meghatalmazást és hasonlók. De a magam részéről nem kezdenék el dumálni ama bizonyos magas lóról, mert az évei kb. 50 db, többnyire szórakoztató irodalomtól nem válok egyszeriben művelt személyé. A javamra írom, hogy ezzel a ténnyel viszont tisztában vagyok:)
Nálam a book biznisz még együtt jár a kapcsolódó dolgok szeretetével, gyűjtögetésével.
Gondolok itt a könyvjelzők és könyves ereklyék spajzolására, vagy a könyves polcok imádására, de innen eredeztethető a bagolymániám is.
És akkor most érkeztünk el a lényeghez: rengeteg könyvvel, olvasással kapcsolatos dolgot gyűjtögettem már össze képek formájában, az érdekes-aranyos-funny cuccokat pedig szeretném megosztani veletek.
Most azon röhögök magamban, hogy mekkora feneket kerítettem ennek, közben írhattam volna azt is, hogy mostantól kezdve időnként jönnek cuki könyves képek.
Nem csak a hit zavar meg mindenkit, de a gondolkodás is.....my bad.
Elsőre egy malajziai lány munkáit szeretném megmutatni, kézzel készít könyveket, illetve naplókat. Még a lapokat is sk tépi, és rengeteg technikát használ fel ezekhez a gyönyörűségekhez:
Link a galériához itt
Melyik a kedvencetek?Tetszik egyáltalán az ilyesmi?Én a zöld freedom-osra szavazok:)
Wednesday, October 26, 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Tetszik ó nagy gondolkozó húgom :DDD
ReplyDeleteNekem Isildur könyve a legtetszősebb:)
ó, hogy BMK!:P
ReplyDeletegondoltam, hogy neked a lecsicsibb kéne:D
Az utazó naplót elfogadnám sajátomnak, nagyon tetszik.
ReplyDeletenagyon jó kis rovat lesz ez.
ReplyDeletenekem a kulcsos tetszik, és az iránytűs, gyönyörűek. *.*
ó, én hányszor érzem ezt, hogy neee, nem kell a társaság, jól elvagyok én a kis könyvecskémmel.:D
Igen, az is gyönyörűűű:)
ReplyDeleteAhogy látom el is adja a munkáit a leányzó, kíváncsi lennék mi az ára....szerintem meglepődnénk:)
Nima, nekem szokták mondani, hogy, igen, tudják, csak be kellene zárni engem egy szobába, könyvekkel,és egy nyikkanás nélkül ellenék pár hétig:)
ReplyDeleteTaláltam egy eladó naplót( http://img3.etsystatic.com/il_570xN.169849927.jpg ), annyira nem mesés mint a fentiek, de nem rossz.
ReplyDelete48 USD, plusz 13 USD szállítás. Hát majdnem 13 ropi...
Titti te egy boszorkány vagy! Épp tegnap beszélgettem a posztod első felében felmerült gondolatokról egy ismerősömmel. :)
ReplyDeleteMiszerint a molyság, illetve a könyvek és az olvasás szeretete egy átlagtól eltérő életforma, és nem azért, mert feltétlenül különlegesek lennénk, hanem csak más preferenciákkal bírunk, mint a 12 egy tucat bulihuligánok.
Legalábbis az lett a beszélgetés eredménye, hogy én csinálom rosszul, mert az otthon gubbasztás helyett sűrűbben kellene eljárnom. És nem értette, hogy miért jó nekem egy könyvvel aludni ahelyett, hogy mindig mennék, mint a mérgezett egér. Én meg nem értem, hogy hogy lehet az, hogy valaki nem szeret olvasni. Mégsem piszkálok vele senkit.
Úgyhogy végig bólogattam az általad vázolt "tüneteken", sőt magamban még meg is toldottam eggyel.
Egyébként a beszélgetés vége az lett, hogy antiszociális vagyok. :)
A képek pedig gyönyörűek! Meg sem próbálnék kedvencet választani, mert lehetetlen.
Még több ilyen posztot! Még ! Még! Még! :D
Gretty: mivel toldottad még meg?
ReplyDeleteA múltkor írt valaki egy nagyon jó posztot a Kevines könyvről, azt hiszem talán Nima, és ott szerepelt az antiszociális definíciója, amiből rájöttem, hogy túl könnyedén mondjuk ezt rá másokra, na várjál, megkeresem.
http://nima.freeblog.hu/archives/2011/10/20/Lionel_Shriver_-_Beszelnunk_kell_Kevinrol/
Szóval dédnagyanyám térdkalácsa az antiszociális....
Btw, azért bulizni is jó elmenni néha, vagy inkább azt mondom hogy jóbarátokkal becsiccsantani kicsit és röhögni sokat, de komolyan nem tudnám minden héten 2x megcsinálni (már). :D
Én azért ha úgy van (és általában úgy van:P)beszólok annak aki basztat az olvasás miatt.
Amivel toldottam:
ReplyDeleteÜlsz a buszon, ami a Mekka olvasás szempontjából, főleg, ha otthon/melóban/suliban nem jut a könyvekre idő, és szóval merülnél el a történetecskédben ezerrel, mikor felszáll egy ismerős és már sunnyogsz is, hogy ne vegyen észre, mert akkor beszélgetni kell, és nem tudsz olvasni.
Velem rengetegszer fordult elő, és mindig a jobb könyveknél, hogy pont akkor akart valaki olyan szóval tartani, pedig egyébként alig szoktunk szót váltani. Grrr... :)
És nem azt mondom, hogy nem jó néha bulizni a barátokkal, (vagy bármi egyebet csinálni velük)de pont nem a barátaim szoktak ezzel piszkálni, hanem olyan haverok, akik... hát tudod, akikkel egy-egy alkalmat ki lehet hagyni a könyvek javára, mert nem dől össze a világ. :)
Én már nem szólok be senkinek, mióta a polgármestertől jött a kijelentés, hogy büszke arra, hogy soha egy könyvet sem "sikerült" végigolvasnia. Én csak sejtelmesen mosolygok, és mindenki gondoljon magában, amit akar. :)
Azért ezzel a begubózottság dologgal vitatkoznék, az extrovertáltság nem feltétlenül zárja ki az olvasás szeretetét. Én mindeig örülök a családnak, de persze azért nem állok ellen egy jó könyv csábításának, ha már kiléptek az ajtón.
ReplyDeleteNekem nagyon bejönnek ezek a könyvek, nagyon szeretem az ilyeneket. Igazából mindegyiknek örülnék, de a legjobban talán az Earendil könyve tetszik. :)
Gretty:
ReplyDeletetényleg bosszantó lehet ez a buszos ügy...szerencsére vagy sem, én nem szoktam buszozni. A polgármesteretekről pedig már a múltkor is megállapítottam, hogy nem a legfényesebb elme a vidéken:D
Wildworld:
így van, nem zárja ki, itten általánosítunk kérem, és mint ilyen, a kivételek erősítik a szabályt:)
Tökjó, hogy örülsz a családodnak, ez azt jelenti jó fejek:) Én hülyét kapok a legtöbb rokonomtól, egy halál unalmas könyv is jobb.....
Örülök, hogy tetszenek a képek:)
Off kommentként kapsz tőlem díjat. :)
ReplyDeletehttp://zenkaolvas.freeblog.hu/archives/2011/11/04/Jubilalunk_de_mindegy/