Thursday, January 10, 2013

Gaura Ágnes - Vámpírok múzsája

Ha egy mondattal kellene jellemezni a könyvet, akkor azt mondanám, hogy végre egy regény, amitől szegény Anne Rice nem forogna a sírjában (persze semmiképp sem forogna, mert él és virul), na de értitek a lényeget.
Gaura Ágnes könyvében a vámpíroknak semmi köze a mostanában oly népszerű szentimentális emberbarát muffmágnesekhez, amiért nem tudok eléggé hálás lenni.

Főhősnőnk a borzasztóan alliteráló nevű Borbíró Borbála, foglalkozása szerint Vámpírológus, amivel abszolút monopol helyzetben van a munkaerő piacon, mivel ez egy nem létező szakma. Így hát nem kis gondot okoz, amikor megszűnik a munkahelye, az MTA Vámpírkutató Intézete, mert egy vérszívókkal által irányított báb párt kerül kormányra, akiknek nem áll érdekében a vámpír DNS kutatás fejlődése (mily meglepő). Bori nemzetközi szaktekintély, így különösebben nem aggódik maga miatt, számos külföldi ajánlata van, ám gyorsan megtalálja egy hazai állás, ami nem kevés veszéllyel fenyeget, na meg egy idegesítő főnökkel is.
Kvázi titkos ügynökként be kell épülnie az IQ vámpírok közé, hogy kiderítse miért hanyagolják az ország irányítását, talán az apokalipszis következik??? (nem)


Csodásan réteges világot kapunk Gaura Ágnestől, amiben a magyar helyszín nem kínosan erőltetett, hanem somolygósan bólintós és szívet melengető. Nyíltan élnek együtt a természetfelettiek az emberekkel, de megtartják a kellő távolságot. A vérszívókon kívül felbukkannak boszorkányok, démonok, médiumok, varázslók,vérfarkasok és vérmedvék. Színes és összetett gén kavalkád, tág teret adnak az emberi kutatóknak.
Bori igazi megszállott ha a munkájáról van szó, egy zseni csípős nyelvvel és romokban heverő magánélettel. Milyen már amikor a netes pasiddal is szakítanod kell?Botrány! 
Szerethető és szimpatikus karakter, jó dumával, koffein függőséggel, okos kis buksival, málna pálinkával. Bori és főnöke, Attila az egész köteten átívelően cseszegetik egymást hol csak finoman a rend kedvéért, hol pedig tányérokat reptetnek.  Nagyon jól megírt a kapcsolatuk, élveztem olvasni, ráadásul el lett kerülve az unalomig ismert klisé: miszerint az elején utáljuk egymást, utána pedig egymásba szeretünk, ugyanis Attila hűséges a feleségéhez (mezei piros pont). A fickónak sok titka van, meglehetősen nagyképű, idegbeteg és parancsolgató, de nem a semmire rázza a rongyot, mindenről tud ami a természetfeletti népek környékén történik, bármit elintéz rövid határidőn belül, még szűzlány vért is szerez Budapest utcáin (el sem hinnétek milyen nehéz ilyet találni 16 éves kor felett, még a rokonaidban sem bízhatsz!).

Az egész regényt átszövi a humor, az aktuálpolitikát fricskázó metaforák megfizethetetlenek, még egy olyan személynek is, mint  én, akit igazán hidegen hagy a politika.
Kifejezetten szórakoztató, üdítő olvasmány, könnyed, kicsit sem bugyuta, lehet érezni, hogy sok időt töltött az írónő a háttérsztori kidolgozásával, és nem feleslegesen. Habár egy szálon folyik a cselekmény, mégis színes, leköt a mitológia, a zombidarts, Edgar Allan Poe, és a furcsán gyanús összefüggések.
Szóval ez egy igazán jó kis könyv, ráadásul magyar, első könyves író tollából, csemege a javából, és ha ez még mindig nem lenne elég, szépséges a borító is, Sánta Kira munkáját dicséri, iszonyú tehetséges, nézzétek meg a deviantart oldalát.
Nagyon várom a folytatást, remélem még idén olvashatom!

Kiadó: Delta Vision, 2012
Oldal: 472

5/5


2 megjegyzés:

  1. Szerintem is jó könyv, a következőt is biztosan olvasni fogom! :-)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Eddig még csak csupa jót hallottam róla, mindenkinek tetszett aki olvasta:)

      Delete

 

Olvastár Template by Ipietoon Cute Blog Design and Bukit Gambang