Gondol, gondol...

Gyakran megesik velem, hogy a kádban ülve megszállják az agyamat a gondolatok. Nem vagyok egy filozofálgatós, túlbonyolítós fajta, de a relax környezet még engem is sokszor megihlet. Olybá tűnhet, hogy rögtön mentegetőzésbe fogok a gondolkodás miatt, mintha valami súlyosan fertőző népbetegség lenne, pedig nem (nem mentegetőzöm, és nem is sújtja a nagy többséget ez a kórság).
Tegnap elég sokat lógtam a molyon a plágium ügy miatt - nem is ez a lényeg- de ennek hatására valahogy felötlött bennem, hogy mennyiben vagyunk mások mi, olvasó népek, mint a többi mezei halandó.
Ez egy külön életforma szerintem. Nem csak arról van szó hogy néha kiolvassuk a betűket egy könyvből, hanem valamennyire a hobbink köré alakítjuk az életünket, pont mint egy sportoló, vegetáriánus vagy oroszlán idomár, csak ez nem olyan trendi.
Minden olvasó embernek - ha úgy tetszik olvastárnak - van egy közös tulajdonsága: szeretünk egyedül lenni. E g y e d ü l. Ez a nagy különbség, gondoljatok csak bele. Hányszor volt hogy preferáltatok egy könyves estét bulizás helyett?Hányszor finnyogtatok a családi összeröffenések miatt, amikor volt még 200 izgalmas oldal a regényből? Velem nem egyszer megesett. Ez az a dolog, amiért a külvilág kissé ferde szemmel néz ránk, mert hogy lehet jobb csendben kushadni a sarokban, mint bármi más társas tevékenység?

Sherillyn Kenyon – Álomszerető

Előre jön egy kis magyarázkodás, mert érzem ám a ciki faktort: Katamanó már régóta mondogatja, hogy Kenyon-t kell olvasni, mert jó, aztán Nima pont erről a könyvről írt egy írtó vicces posztot, ami meghozta a kedvemet, utána pedig a Líra adta meg a kegyelemdöfést, amikor az első 4 részt a Sötét Vadász sorozatból 1996 Ft-ért rendelkezésemre bocsájtotta.

A héten nagyban olvastam az Angeology-t, azaz csak olvastam volna, de a fáradt agyam esténként sikított az áltudományos leírásoktól, így félre tettem, és gyorsan lekaptam a komódról az Álomszeretőt „ide nekem a pornót!” jelszószóval:)

Innentől kezdve bizonyos részekben genyó leszek a könyvhöz, és magához a műfajhoz is, így aki nagy para románc rajongó, és nem érzi az effajta könyvekben a Mickey Mouse faktort, most ne olvasson tovább. Spoiler is lehet, uff én szóltam! (itt kellene akkor abbahagynom, mert a kutya sem olvassa majd tovább, de mivel ez egy csúnya esős vasárnap délután, nincs jobb dolgom, a szavad vélemény-nyilvánításnál:) )

Posztolt vagy pusztulj! Kalayna Price - Grave Witch

Meglehetősen sűrű napjaim-heteim vannak mostanában, így csúnya módon olyan ritka nálam az új poszt mint a fehér holló. Nem csak a poszt írás csúszik, de nagyon nincs is miről, mert tényleg kevés időm van olvasni. De nincs semmi tragédia, nem vesztem el, nem kell a fél vesémet  távoli unokatestvéremnek adnom, csupán a 8-10 óra meló után szaladok felújítani a régi/új lakást, ahova hamarosan költözöm.
Most dob pergés következik damdamdamdamdamdamdam: két hete befejeztem Kalayna Price Grave Witch-ét!:)

Kindle 4 megérkezett, tesó boldog:)

Múlthéten csütörtökön rendelte Ketket az új Kindle 4-et, megérketett ma, írtó gyorsan.
Jó kézben tartani, sokkal kisebb érzetre mint az elődje, csudásan kompakt, és szépek a képernyővédők rajta. Első tesztinfók később.